Udvari Bea, 2022. január 3.
A 2021/2022 tanév őszi félévében a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán két kurzusomon is kipróbáltam a fordított tanterem (flipped classroom) módszert. Ebben a bejegyzésben a tapasztalataimat osztom meg.
A fordított tanterem módszerrel már néhány éve találkoztam, és megmozgatta a fantáziámat. Ugyanis a módszer lényege az, hogy a diákok az elméleti tananyagot előre megnézik, felkészülnek belőle, és az órán ezekhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat oldanak meg a tanár vezetésével. Így a tanár/oktató nem a hagyományos értelemben vett módon vesz részt a tanórákon, hanem sokkal inkább mentor szerepe van. A módszer megértésében nagyon sokat segített a Flip-it! című projektben készült módszertani összefoglaló, kézikönyv. Mielőtt belevágtam volna több kérdés motoszkált bennem:
- Hogyan vehetők rá arra a hallgatók, hogy az elméleti anyagot elsajátítsák?
- Hogyan ellenőrizhető, hogy tényleg áttekintették az elméleti anyagot?
- A hallgatók vajon nyitottak erre?
- Milyen elméleti anyag készüljön? Csak olvassanak vagy nézzenek is valamit a hallgatók?
A 2020 tavaszától kezdődő online oktatás és az annak keretében készült videó- és olvasóleckék újabb lökést adtak. Elkészültek ugyanis azok a digitális anyagok, amelyek az elmélet megértését segítik. Így 2021 őszére felkészültnek éreztem magam arra, hogy a fordított tanterem módszert a gyakorlatban is kipróbáljam. Két választható kurzusomon vezettem be: Világgazdaságtan (magyar hallgatóknak), Project Management in the EU (külföldi hallgatóknak).
-
Hogyan csináltam?
Mindkét kurzusomon az alábbi elveket követtem, amikor a fordított tanterem módszert felépítettem:
- Az elméleti anyag elsajátításához olvasó- és videóleckék egyaránt elérhetők legyenek.
- Annak érdekében, hogy számonkérhető legyen az elméleti anyag elsajátítása, kéthetente volt kontaktóra. A köztes heteken kellett az elméletet elsajátítani.
- A kontaktórákon való részvétel feltétele az elmélethez kapcsolódó feladat, teszt határidőre történő benyújtása és sikeres teljesítése. Több esetben legálissá tettem azt, hogy közösen oldják meg a feladatot (pl. ha kreativitást igénylő feladat volt).
- A tananyag elsajátításához és a feladatmegoldáshoz szükséges idő ne haladja meg a kurzus órarendi idejét (90 perc).
- Az órai részvétel (és nem az elméleti anyag megoldása) beleszámított a félévi értékelésbe, így a feladatok megoldása szükségszerűvé vált.
- A koronavírus miatt az órai részvételt rugalmasan kellett kezelnem (betegség és/vagy karantén miatt).
- A kontaktórák elején játékos formában ismételtük át az elméleti anyagot (pl. mozaikos ismeretátadás).
- A kontaktórán gyakorlati feladatok voltak.
- A tanteremben lévő asztalokat úgy rendeztük át, hogy alkalmas legyen csoportmunkára.
- Minden órát a „Mit viszel magaddal?” kérdéssel zártuk.
- A félév közepén és a félév végén anonim visszajelzést kértem a hallgatóktól.
-
Miket tapasztaltam?
A módszer messze meghaladta az előzetes elvárásaimat, és a hallgatók visszajelzései is rendkívül pozitívak voltak:
- A hallgatók rendre átnézték az elméleti anyagot és megcsinálták a kapcsolódó feladatot. A két kurzusomon mindössze három olyan eset volt a félév során, amikor a hallgató úgy jött órára, hogy nem készítette el a feladatot. Ők nem vehettek részt az órán.
- Sokáig nem tudtam azt, hogy a hallgatók vajon megnézik-e az elméleti anyagot, vagy csak a feladatok megoldására mennek rá. Egyrészt a mozaikos ismeretátadás meggyőzött arról, hogy átnézik az elméletet, másrészt több hallgatónál láttam, hogy kijegyzetelték az elméletet (vagy kinyomtatták az olvasóleckéket).
- A kontaktórákon aktívan vettek részt. Leginkább a csoportos és az egymással versenyző (bírósági tárgyalás, jeopardy) feladatokat kedvelték.
- A félév közepi és végi anonim visszajelzések is rendkívül pozitívak voltak.
- Oktatóként az óráimon mentorként vehettem részt, és sokkal hamarabb felismertem, ha egy hallgató valamit nem ért. Azzal, hogy a hallgatók csoportban dolgoztak, egymásnak is tudtak magyarázni, egymástól is tanultak.
- A kezdeti aggodalmaim alaptalanok voltak.
Néhány hallgatói visszajelzés
A módszerben az alábbiak tetszenek:
„Csapatmunka, nincs monotonitás, nem fárasztó vagy álmosító”
„gyakorlatias, érdekfeszítő, naprakész”
„önálló tanulási lehetőség, vélemény kinyilvánítási lehetőség, stresszmentes órák”
„Tetszik, hogy a tanárnő partnerként kezel minket! 🙂„
Összességében a fordított tanterem maximálisan megfelel a tanítási módszereimnek és elveimnek, így a jövőben is fogom használni. Önnek is ajánlom, ha szereti az interaktív, gyakorlatra épülő órákat, és a frontális oktatással már kevésbé tudja a céljait elérni.
