A Dixit talán az egyik legismertebb asszociációs kártyajáték, amely valójában sokkal több lehetőséget rejt magában, mint első ránézésre tűnik. A „hagyományos” társasjátékozásra szánt verziója szerint legalább 5 kártyát tartunk a kezünkben, az első játékos kiválaszt egy kártyát, erre mond 1 szót/kifejezést, amelyre asszociált a képről. Mindenki választ a saját kártyái közül egyet, amelyre illik az elhangzott kifejezés. Képpel lefelé fordítva minden játékos kiteszi középre a kártyát, majd felfordítják, és ki kell találni/rá kell mutatni, hogy melyik volt az eredeti kártya. A legtöbb helyes találattal rendelkező játékos nyer. De nem a győzelem a lényeg, hanem az asszociációs képesség, illetve a kreativitás ösztönzése.
A Dixit-nek körülbelül 10 különböző tematikájú kiegészítő paklija jelent meg, szebbnél szebb grafikákkal. Beindítja a fantáziát, és rögtön elkezdünk történetekben gondolkodni. A vitára való felkészüléshez egy kiváló eszköz lehet bármelyik Dixit kártyacsomag.
Játék lehetőségek
A pakliból húzz 1 lapot, és kezdj el róla beszélni. Mit látsz rajta, mi jut róla eszedbe, milyen érzéseket, emlékeket kelt benned? Ha az objektivitást és a szubjektivitást szeretnéd gyakorolni, akkor először vedd sorra azokat az elemeket, alakzatokat, amelyeket egyértelműen meg tudsz határozni, körül tudsz írni. Ezek lesznek a tények, az objektív megközelítés alapelemei. A vitánál is célszerű ebből kiindulni. Majd határozz meg 1 képről szóló állítást, gyűjts az állítást igazoló és cáfoló mondatokat.
Húzz a pakliból egymás után véletlenszerűen képeket, amelyeket történetté fűzöl össze. Nyugodtan kezdj a meséket nyitó egyszer volt, hol nem volt mondattal. Ha úgy érzed már mindent elmondtál arról az adott kártyáról, akkor fordítsd fel a következő kártyát. Ezzel az összefüggő beszédet, és a váratlan helyzetekre való reagálást tanulod meg.
Ha többen vagytok, akár úgy is játszhatjátok, hogy kártyánként 1 mondatot mond minden résztvevő, és addig játsszátok, amíg el nem fogy a pakli, vagy amíg valaki le nem zárja a történetet. Akár teljes mondatot is lehet mondani, de akár úgy is, hogy a mondat közepén adod át a szót a következő játékosnak.
Pl.: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis ház az erdő közepén.
A házikóban egy vidám nyuszi lakott és a jó barátja, az óriás.
vagy:
- játékos: A kastélyban élt egy…
- játékos: …. manó, aki szerette a csokit. De a király….
- játékos: …. féltette az édesség készleteit, nehogy megdézsmálja a Lali, a manó. Ezért…
- játékos: … savanyú cukrot is elrejtett, mert tudta, hogy Lali nem szereti. A célja ezzel az volt, hogy….
Ezzel a technikával fejlődik az improvizációs készséged, a mondatalkotásod, illetve a kommunikációs képességed. Javul a kreativitásod, illetve könnyebben tudsz alkalmazkodni váratlan helyzetekhez.
Készült a NEAO-KP-1-2024/2-000739 számú projekt keretében.
